Magas vérnyomás és szívelégtelenség kezelése. A szívelégtelenség tünetei, felismerése
View Larger Image A szívelégtelenség gyakori betegség, a felnőtt lakosság kb. Súlyos betegség, amely megfelelő kezelés nélkül fokozatosan romlik, és végül halálhoz vezet. A betegség felismerését követő 5 éven belül a halálozás eléri vagy meg is haladhatja a rákos betegségek halálozását. A súlyosabb stádiumban a betegek életminősége nagymértékben megromlik, egyre nehezebben tudják napi tevékenységüket ellátni.
A szívelégtelenség a szív működésének olyan zavara, melynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. Emiatt a beteg fáradékonyságról és nehézlégzésről számol be.
Enyhébb esetben ez csak terheléskor jelentkezik, súlyos esetben már nyugalomban is vérellátási zavar, és a fontos szervek, mint például a vese és az agy működési zavara jöhet létre. Mi okozza a szívelégtelenséget?
Magasvérnyomás betegség hipertónia A fel nem ismert, vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás hosszú távon kb. Ha a vérnyomás az erekben magasabb, a szívnek erőteljesebben kell összehúzódni ahhoz, hogy a megfelelő keringést fenntartsa, és ez a fokozott terhelés hosszabb távon károsítja a szívizomzatot.
A bal kamra fala előbb megvastagodik, majd elgyengül, a szív üregei kitágulnak, a kamraműködés csökken és megjelennek a szívelégtelenség jellegzetes tünetei. A vérnyomás ilyenkor már sokszor nem magas.
A magas vérnyomás nem csak a szívet és annak ereit, hanem más szervek érrendszerét például agy, vese, végtagok verőerei is súlyosan károsíthatja, amely a szívelégtelenség keletkezését magas vérnyomás az artéria szűkülete elősegíti.
Szívizomelhalás szívinfarktus A szívelégtelenség egyik leggyakoribb oka a szív koszorúereinek megbetegedése, melynek legsúlyosabb formája a szívizomelhalás szívizominfarktus. Ilyenkor a szívizomzatot ellátó valamelyik koszorúér elzáródik, és itt a véráramlás megszűnik. Ezen a területen a szívizom elhal, hegszövet alakul ki, mely összehúzódásra már nem képes. Az elhalt szívizomrész kiesett működését a többi, épen maradt szívizomterület próbálja átvenni, azonban ha az elhalás nagyobb izomterületet érint, akkor ez nem lehetséges, és szívelégtelenség tünetei alakulnak ki.
Szívbillentyűbetegségek, szívfejlődési hibák A szívben a véráramlás irányát szabályozó szelepek billentyűk megbetegedései, valamint bizonyos veleszületett szívfejlődési zavarok pl. A billentyűk szűkülete vagy zárási elégtelensége miatt a kamrák és a pitvarok túlterheltté válnak, a szív üregeiben kórosan megemelkedik a nyomás, melynek eredményeképpen szívelégtelenségre jellemző tünetek léphetnek fel. Veleszületett szívfejlődési hibákban, pl.
Ezeket a rendellenességeket általában már gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban felfedezik, és megoldásuk az időben elvégzett korrekciós szívműtét. Szívizombetegségek Bizonyos genetikai ártalmak, gyulladásos betegségek, toxikus anyagok, tartós és nagymennyiségű alkoholfogyasztás a szívizmot megbetegítve szívelégtelenséget okozhatnak.
Ilyenkor a szív üregei kitágulnak, a kamrák képtelenekké válnak a megfelelő összehúzódásra és a súlyos működészavar szívelégtelenséghez vezet. A szívelégtelenség jelei és tünetei A szívelégtelenség okozta panaszok és tünetek általában fokozatosan alakulnak ki, és az évek alatt súlyosbodnak.
A legjellemzőbb panaszok a következők: Fáradékonyság, csökkent fizikai terhelhetőség Szívelégtelenségben a szív nem tudja fenntartani a mindenkori igényeknek megfelelő vérkeringést, ezért különösen fizikai terheléskor az magas vérnyomás és szívelégtelenség kezelése vérátáramlása nem megfelelő, melynek következménye a gyors kifáradás és a csökkent fizikai terhelhetőség.
Súlyosabb esetekben az egyéb szervek vérellátása is csökkenhet már nyugalomban is. Ennek változatos tünetei lehetnek attól függően, hogy elsősorban mely szerv keringése csökkent: pl.
Nehézlégzés diszpnoe Kezdetben még csak a nagyobb vagy megszokott fizikai terhelés okoz nehézlégzést, később azonban már a kisebb terhelés is kiváltja azt. A legsúlyosabb esetekben a beteg már nyugalomban is fullad, különösen éjszaka, laposan fekvő helyzetben. Gyakori lehet a sípoló légzés és köhécselés, súlyosabb állapotban, főleg az éjszakai órákban rohamokban fellépő, és csak felülésre csökkenő súlyos fulladásos roham szívasztma vagy tüdővizenyő tüdőödéma is jelentkezhet.
Ilyenkor a tüdőerekben a megemelkedett nyomás miatt a tüdőhólyagocskákba folyadék kerül, amely súlyos életveszélyes állapotot okoz, ami sürgős kórházi ellátás nélkül rendszerint végzetes.
Végtagvizenyő, egyéb pangásos tünetek Szívelégtelenségben testszerte felszaporodik a testfolyadék, mivel a szívüregekben és a viszerekben megnövekedett nyomás a szövetek közé kipréseli a folyadékot. Legjellemzőbb tünet, amit a beteg először észlel a bokatájék duzzanata boka ödéma.
Később a folyadékpangás magas vérnyomás és szívelégtelenség kezelése a máj is megduzzad, és folyadék szaporodhat fel a hasüregben is aszcitesz. A legsúlyosabb esetekben az egész testre kiterjedő bőr alatti folyadékszaporulat figyelhető meg.
Hogyan kezelhető a szívelégtelenség és mi várható a kezeléstől? Az elmúlt negyedszázad során a szívelégtelenség gyógyszeres kezelésében jelentős változás ment végbe. Korábban a betegek kezelésére csak a vizelethajtók és a szívizom összehúzódásának erejét fokozó digitálisz készítmények álltak rendelkezésre, amely gyógyszerekkel ugyan a panaszokat csökkenteni lehetett, azonban a betegek életének meghosszabbítása rendszerint nem sikerült.
A mai korszerű gyógyszerekkel és kezelési eljárásokkal ugyanakkor a betegek panaszainak tartós javítása mellett többnyire a szívelégtelenség súlyosbodása is megfékezhető, és a betegek élete is megnyújtható. A szívelégtelenség jelenlegi kezelésének négy fő területe van. Ezek a következők: magas vérnyomás és szívelégtelenség kezelése a betegek életmódjának megváltoztatása, 2 kombinált gyógyszeres kezelés, 3 bizonyos eszközös kezelési eljárások és 4 sebészi beavatkozások, szívátültetés.
Milyen életmódot folytasson a szívelégtelenségben szenvedő beteg? A szívelégtelenségben szenvedő betegnek csaknem mindig életmód változtatásra van szüksége, melyet a kezelőorvosa tanácsai alapján kell végrehajtania a sikeres gyógyulás érdekében.
Érszűkület: hétköznapi tünetek, amik problémát jeleznek A szívelégtelenség Magyarországon nagyjából - ezer embert érint, közülük 70 ezer szorulna szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Az elmúlt években csaknem megduplázódott a betegek száma, éppen ezért a Magyar Kardiológusok Társasága a szívelégtelenség korai felismerésére, valamint az ahhoz vezető betegségekre szeretné felhívni a figyelmet. Ezek a szívelégtelenség tünetei - megtévesztőek lehetnek!
A betegek és rendszerint a közvetlen családtagok megfelelő együttműködése nélkül a betegség eredményes kezelése nem valósítható meg. A legfontosabb életmódbeli szabályok a következők: A dohányzás azonnali és végleges elhagyása a dohányos betegeknél.
Milyen jelek figyelmeztetnek a krónikus szívelégtelenségre?
A dohányzás súlyosbítja a szívelégtelenséget, és számos egyéb betegséget pl. A leszokásban az egyéni elhatározáson kívül szükség lehet szakember orvos, pszichológus segítségére is. Megfelelő diétás szabályok betartása, és az ideális testsúly elérése.
Elhízott vagy testsúlyfelesleggel rendelkező szívelégtelen betegeknél önmagában a testsúly csökkentésével mérsékelhetők a tünetek.
A szívelégtelenség okai
Az optimáls testsúly megállapítására az egyszerű testsúlymérésnél alkalmasabb az ún. Ezt akkor kapjuk meg, ha a kg-ban mért testsúlyt elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével. A BMI normális értéke 20 és 25 között van, magas vérnyomás és szívelégtelenség kezelése és 30 között túlsúlyról, 30 felett elhízásról beszélünk.
A kóros soványság 18 alatti BMI szintén kedvezőtlen szívelégtelenségben, rendszerint a betegség előrehaladott szakaszában fordul elő kahexia. Az optimális testsúly eléréséhez a napi kalória bevitel és a rendszeres testmozgás összhangját kell biztosítani. A húsok közül részesítsük előnyben a baromfit és a halat.
A szívelégtelenség és tünetei
Csökkentsük a cukor és az édességek fogyasztását! A sóbevitel ne legyen több napi 2 grammnál az ételek sótartalmát az élelmiszercsomagolásokon általában feltüntetik. Törekedjünk a magas rosttartalmú ételek zöldségfélék, a teljes kiőrlésű gabonák, a friss gyümölcsök fogyasztására, mert ezek elősegítik a normális bélműködést és kedvező hatásúak a vércukor- és koleszterinszintre.
A javasolt napi rostbevitel gramm.
Szívelégtelenség tünetei és kezelése
A folyadékbevitel napi mennyisége ne haladja meg az 1,5 — 2 litert. Szívelégtelenségben csak kis mennyiségű alkoholfogyasztás max. Szívelégtelenségben szenvedő betegnél fontos, hogy a szokásosnál gyakrabban étkezzen, s egyszerre csak keveset és könnyen emészthető ételeket fogyasszon.
- Hypertension journal abbreviation
- Szívelégtelenség magas vérnyomás - Szívelégtelenség - Magyar Nemzeti Szívalapítvány
- Szívelégtelenség jelentése, okai és tünetei - KardioKözpont
- Nyomás hipertóniával mi
- Számos szívelégtelenséghez vezető rendellenességet nem lehet visszafordítani, azonban bizonyos esetekben egyszerűen kezelhető probléma áll a háttérben.
- Magas vérnyomás és szívelégtelenség |
- Szívelégtelenség: kinél, hogyan alakul ki? - EgészségKalauz
Rendszeres testmozgás. Ma már a korábbi szemléletünkkel ellentétben a szívelégtelenségben szenvedő betegeknek is javasolt az orvos által megszabott, ellenőrzött fizikai tréning, mivel ez kedvező magas vérnyomás és szívelégtelenség kezelése a keringésre és javítja a terhelhetőséget.
EXTRA AJÁNLÓ
A legsúlyosabb esetek kivételével hetente szer javasolt perces nem megerőltető mozgás könnyű séta, kocogás, kerékpározás, úszás. Magas vérnyomás és szívelégtelenség kezelése fizikai terhelés formáját és intenzitását mindig meg kell beszélni a kezelőorvossal, mivel a nagyobb terhelés fokozott veszéllyel járhat.
Ha a fizikai tréning közben szokatlan panasz jelentkezik pl. A nemi élet szívelégtelenségben. A nemi aktus a pulzusszám és a vérnyomás jelentős emelkedését eredményezi, ezért a súlyos szívelégtelenségben szenvedő, már magas vérnyomás és szívelégtelenség kezelése terhelésre is panaszos betegek esetében az aktus a betegség rosszabbodását okozhatja, és komplikációkhoz pl.
